A szerzőről

Sajnos vagy szerencsére, de én még szoktam olvasni. Írok is olykor ezt-azt. Hogy pontosan mit, az az alábbiakból kiderül.

Most olvasom...

Kulcsszavak

ady endre (1) agatha christie (1) agave (3) alexandra kiado (4) arthur golden (1) bulgakov (2) cormac mccarthy (1) csernus (2) csoóri sándor (1) czakó gábor (1) daniel defoe (1) david e. hoffman (1) dino buzatti (1) douglas adams (1) dr ambrus péter (1) egyéb (14) erich maria remarque (1) eric berne (1) europa kiado (26) ezoterika (2) fantasy (16) ferber katalin (1) gardonyi geza (3) george orwell (1) gesta kiadó (1) harriet beecher stowe (1) helikon kiado (7) horn gyula (1) hugh laurie (1) huntington (1) hvg kiadó (1) ifjúsági (1) ismeretterjesztő (5) j. d. salinger (1) j. k. rowling (7) jaffa kiadó (4) james redfield (1) játék (1) joel bakan (1) john le carré (1) john perkins (1) jókai (1) joseph heller (1) kafka (1) kepes andrás (1) kondor vilmos (1) kortárs (1) közélet (5) kráter kiadó (1) krimi (10) krúdy gyula (1) külföldi (66) lőrincz l lászló (1) l harmattan (1) magveto kiado (3) magyar (43) márai (6) márquez (2) max brooks (1) méhes györgy (1) mikszáth (3) milan kundera (1) mora kiado (1) móricz (1) neil gaiman (1) nemeth laszlo (1) nick cave (1) olajos péter (1) orban viktor (1) ottlik geza (1) paulo coelho (4) ponyva (18) pszichológia (6) rachel carson (1) rejtő jenő (2) rhonda byrne (1) robert b cialdini (1) robert merle (2) robin cook (3) rodney stone (1) romsics ignác (1) sólyom lászló (1) sorozat (25) stephen king (14) sylvia plath (1) szakirodalom (16) szalai vivien (1) századvég kiadó (1) szépirodalom (48) szerb antal (1) tari annamária (2) tolsztoj (1) történelem (5) ulpius ház (2) umberto eco (1) vámos miklós (1) wass albert (1) webes link (1) Címkefelhő

könyvespolc RSS

Az én falum

2012.09.29. 19:57 :: eMBé

Kicsit kellemetlenül érzem magam. Itt van Gárdonyi Gézának ez a kedves, szerethető kötete, benne két-három oldalas rövidke fejezetekkel, ékes-régies stílusú, egyszerű mondatokból felépítve - de engem valahogy mégsem fogott meg. Hetek óta gondolkodtam azon, hogy mi lehet ennek az oka, de képtelen vagyok rájönni - ha csak az nem, hogy rosszkor került a kezembe, és én nem voltam ráhangolódva a könyvre, vagy annak témájára. Történt már ilyen korábban.

Hibát nem nagyon tudnék találni benne: Gárdonyi letisztult egyszerűséggel mutatja be egykori falujának, tágabb értelemben a századeleji vidék Magyarországának mindennapi életét. Az iskolában nyüzsgő kisdiákok csínytevései ugyanúgy benne vannak ebben az elbeszélés-gyűjteményben, mint a kemény téli éjszakák kandallótűz melletti magánya, a szomszédok közti telekvita szította feszültség, a réten kaszáló parasztemberek izzadtsága vagy a másik faluból lánykérésre érkező fiatalember tesze-tosza zavartsága. Gárdonyi úgy meséli el Az én falum oldalain újra és újra ugyanazt a történetet, hogy közben nincs két egyforma elbeszélés a könyvben. Ha a vidék lelkiségét, a falusi kisközösségek belső hangulatát valami jól visszaadja, akkor az ez a kötet.

Nem szociográfia ez - legalábbis a szó szakirodalmi értelmében -, inkább egyfajta szépirodalmi lenyomata egy kis falu mindennapjainak. Finom hangulatokkal, hol jó, hol rossz élethelyzetekkel találkozik benne az olvasó, de Gárdonyi mindegyikről olyan szeretettel ír, ahogy csak egy közösségét jól ismerő bölcs tanító írhat. A kötet olvasása közben valamiért újra és újra eszembe jutott Németh László Iszonya, de azon túl, hogy mindkettő egyazon környezetben játszódik, sok hasonlóság szerintem nincs köztük: Gárdonyi kötete inkább általánosságban mutatja be a vidéki életet, annak derűjével és szépségeivel együtt, míg Németh László egy nagyon is kézzelfogható személyes konfliktust vezet végig a regényében egyre komorabb hangulatban.

Akárki véleményét olvastam eddig a könyvről, agyondicsérte. Joggal, mert tényleg remek mű. Ezt igyekeztem is fentebb érzékeltetni. És visszautalva a bejegyzés elejére, pont emiatt érzem kellemetlenül magam: a könyv nagyszerű, nálam valahogy mégsem okozott katarzist. Valószínűleg csak rosszkor került a kezembe, nem tudtam egy hullámhosszra kerülni vele. Ez azonban ne tartson vissza senkit az elolvasásától: úgy érzem, én inkább a kivételt erősítő szabály vagyok ez esetben. A könyv nagyon jó, én voltam ez alkalommal kevés hozzá.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar szépirodalom gardonyi geza

A bejegyzés trackback címe:

http://konyvespolc.blog.hu/api/trackback/id/tr64810260

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.