A szerzőről

Sajnos vagy szerencsére, de én még szoktam olvasni. Írok is olykor ezt-azt. Hogy pontosan mit, az az alábbiakból kiderül.

Most olvasom...

Kulcsszavak

ady endre (1) agatha christie (1) agave (3) alexandra kiado (4) arthur golden (1) bulgakov (2) cormac mccarthy (1) csernus (2) csoóri sándor (1) czakó gábor (1) daniel defoe (1) david e. hoffman (1) dino buzatti (1) douglas adams (1) dr ambrus péter (1) egyéb (14) erich maria remarque (1) eric berne (1) europa kiado (26) ezoterika (2) fantasy (16) ferber katalin (1) gardonyi geza (3) george orwell (1) gesta kiadó (1) harriet beecher stowe (1) helikon kiado (7) horn gyula (1) hugh laurie (1) huntington (1) hvg kiadó (1) ifjúsági (1) ismeretterjesztő (5) j. d. salinger (1) j. k. rowling (7) jaffa kiadó (4) james redfield (1) játék (1) joel bakan (1) john le carré (1) john perkins (1) jókai (1) joseph heller (1) kafka (1) kepes andrás (1) kondor vilmos (1) kortárs (1) közélet (5) kráter kiadó (1) krimi (10) krúdy gyula (1) külföldi (66) lőrincz l lászló (1) l harmattan (1) magveto kiado (3) magyar (43) márai (6) márquez (2) max brooks (1) méhes györgy (1) mikszáth (3) milan kundera (1) mora kiado (1) móricz (1) neil gaiman (1) nemeth laszlo (1) nick cave (1) olajos péter (1) orban viktor (1) ottlik geza (1) paulo coelho (4) ponyva (18) pszichológia (6) rachel carson (1) rejtő jenő (2) rhonda byrne (1) robert b cialdini (1) robert merle (2) robin cook (3) rodney stone (1) romsics ignác (1) sólyom lászló (1) sorozat (25) stephen king (14) sylvia plath (1) szakirodalom (16) szalai vivien (1) századvég kiadó (1) szépirodalom (48) szerb antal (1) tari annamária (2) tolsztoj (1) történelem (5) ulpius ház (2) umberto eco (1) vámos miklós (1) wass albert (1) webes link (1) Címkefelhő

könyvespolc RSS

Döntési helyzetek

2011.08.07. 17:00 :: eMBé

2010 nyarán két hónap alatt végignéztem Az elnök embereinek mind a hét évadát. Addig is érdekelt az amerikai politika, mert európai szemmel különös, mégis rendkívül izgalmas világnak tűnt, de a sorozat fiktív közege valahogy emberközelibbé tette a Fehér Ház mindennapjait. Azóta a korábbiaknál is fokozottabb figyelemmel követtem az Egyesült Államok politikai életét, így George W. Bush memoárjának tavalyi megjelenésekor kétségem sem volt afelől, hogy ezt a könyvet el fogom olvasni.

Nem Bush nyolcéves politikája érdekelt elsősorban, hanem maga az elnöki intézmény: a világ legbefolyásosabb politikai vezetőjének hivatala belülről, ahogy a legfőbb érintett látta. Nyilván a kettőt - a politikát és az intézményt - nem lehet különválasztani, de azért emeltem ezt ki, hogy hangsúlyozzam: nem célom, hogy ítéletet mondjak az Egyesült Államok előző elnökének politikája felett.

A közel hatszáz oldalas Döntési helyzetek - hűen a kötet címéhez - a Bush adminisztráció meghatározó ügyeit veszi sorra, amelyek kiemelten fontos döntéseket igényeltek. Így külön-külön fejezetben ír a 2001-es terrortámadásról; az afganisztáni, majd később az iraki háborúról; az ottani csapatok létszámának növeléséről; a Közel-Keletet érintő politikájáról; vagy a harmadik világnak nyújtott támogatásokról. Ebből a felsorolásból is látszik, hogy a könyv döntő része a külpolitikára fókuszál, az amerikai belpolitikával a tizennégy fejezet közül lényegében csak három foglalkozik: ír a Katrina-hurrikán tragédiájáról, az elnöksége utolsó hónapjaiban kirobbant pénzügyi válságról, és egy összefoglaló fejezetben általában a kormányzás nyolc évéről.

Ami a sorok közti olvasás közben is egyből kitűnt, az a kormányzási filozófia, amely végigkísérte az elnök döntéshozatalát. Ezt nagyon röviden azzal a kérdéssel lehet összefoglalni, hogy adott ügyekben "Mi az Egyesült Államok érdeke?". Pont. A demokrácia-export, a humanitárius eszmék érvényre juttatása az ellenséges diktatúrákban csak a politikai marketing részei voltak - még ha az amerikaiak, vagy maga az elnök mélyen hisznek is ezekben az értékekben. Az alapvető kérdés a döntéshozatalban mindig az volt, hogy mi az ország érdeke? Ha Amerika belbiztonsága szempontjából az, hogy visszabombázzanak egy amúgy is fejletlen Közel-keleti országot a kőkorszakba, akkor nincs mese, meg kell tenni.

Ha megpróbáljuk elfogadni ezt a logikát (ami szerintem nem jobb vagy rosszabb, egyszerűen csak más, mint az európai szemlélet), akkor Bush könyvének számos része kifejezetten érdekes betekintést nyújt abba a világba, ami az ovális irodát jellemezte elnöksége ideje alatt.

Ettől még persze vannak benne izzadságszagú magyarázatok, amiket - olvassuk bármilyen tárgyilagossággal is a könyvet - sem politikai logikával, sem emberi jóérzéssel nem lehet igazolni. Ebből a szempontból hiányossága a könyvnek, hogy mélyen hallgat a színfalak mögötti kemény alkudozásokról vagy a pénzügyi lobbik érdekérvényesítő szerepéről. Azt hiányolom az ehhez hasonló politikusi visszaemlékezésekből, hogy a legritkább esetben engednek betekintést a döntéshozatal tényleges világába, pedig mandátumuk lejárta után az amerikai elnökök "tét nélkül" már simán megtehetnék. Ehhez képest marad az önigazolás, a szoborfaragás a jövő számára.

Mindent számba véve azt gondolom, hogy a Döntési helyzetek nem egy rossz könyv. Aki ismeri vagy képes ráérezni a politika belső világára, törvényszerűségeire, a döntési mechanizmusok logikájára, és ezek tudatában veszi kezébe a kötetet, az érdekes utat járhat be az Egyesült Államok 43. elnökének kalauzolásával.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvespolc.blog.hu/api/trackback/id/tr663131918

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.