Ha meghallom azt a kifejezést, hogy "klasszikus magyar szépirodalom", nekem kapásból Jókai ugrik be. Szerencsénkre a magyar szépirodalmi paletta jóval szélesebb annál, minthogy azt egyetlen íróval le lehetne fedni, és nyilván a többség simán fel tudna vagy ötven nevet sorolni, de nálam ez a sor biztos, hogy Jókaival kezdődne. Pedig olyan nagyon régre nem nyúlik vissza a történetei iránti lelkesedésem. Valamikor két-három évvel ezelőtt került a kezembe az Új földesúr, és hát "Egy sör, nem sör..."-alapon elolvastam A kőszívű ember fiai-t is. Na onnantól viszont nem volt megállás, bár a Szegény gazdagok egyelőre csak a nyolcadik kötetem tőle.
Be kell valljam, hogy ennek a regénynek másodszorra futottam neki: az első sikertelen próbálkozásom alkalmával valami miatt száz oldal után letettem a könyvet, bár ilyen elvétve fordul elő velem. Talán hülyeség, amit most írok, de az emiatt érzett lelkiismeret furdalásom jelentősen közrejátszott abban, hogy most, amikor ismételten Jókait szerettem volna olvasni, ezt vegyem le a polcról, és ne egy másik történetét. Vannak néha ilyen bogaraim...
Maga a regény nem hatott meg különösebben. Az alapötlete kreatív, a cselekmény végig vitele, a meseszövés nagyon jó - de én mindenképpen más végkifejletet vártam volna tőle. Nem lett volna ezzel sem baj akkor, ha Jókai egyfajta lélektani regényt írva arra helyezi a hangsúlyt, hogy a pénzhez való viszony, miként teszi tönkre egy család kötelékeit. De ez messze nem egy lélektani-, hanem egy romantikus történet, ahol a nagy kavalkádban van a lelkiismeretes JÓ, és a sunyi ROSSZ, akik egy bizonyos szálon - a NŐ-n - kötődnek egymáshoz. Ilyen alapállásból én biztos másképp zártam volna le a történetet.
Kissé szokatlan volt a korábbi regényeihez képest ez a szomorkás vég, amit szerintem össze is csapott egy kissé jó öreg Móricz mester. Akik a gimnáziumi éveik alatt hanyagolták a kötelező olvasmányaikat - mert vagyunk így ezzel azért egy páran -, és csak most ismerkednének a magyar irodalom egyik legtermékenyebb írójának életművével, azok ne ezzel a kötettel kezdjenek! A fentebb említett Új földesúr kiváló lehet erre, de a Szegény gazdagok-nak majd csak középhaladó szinten tessék nekirugaszkodni!
Egyébként elég szegényes kereskedelmi politikára vall a kiadók és a terjesztők részéről, hogy a Fókusz Online, az Alexandra Online, és a BookLine oldalairól sem lehet megrendelni a kötetet. Na jó, ne legyünk igazságtalanok: utóbbin képregény formájában beszerezhető a történet... No comment.
Be kell valljam, hogy ennek a regénynek másodszorra futottam neki: az első sikertelen próbálkozásom alkalmával valami miatt száz oldal után letettem a könyvet, bár ilyen elvétve fordul elő velem. Talán hülyeség, amit most írok, de az emiatt érzett lelkiismeret furdalásom jelentősen közrejátszott abban, hogy most, amikor ismételten Jókait szerettem volna olvasni, ezt vegyem le a polcról, és ne egy másik történetét. Vannak néha ilyen bogaraim...
Maga a regény nem hatott meg különösebben. Az alapötlete kreatív, a cselekmény végig vitele, a meseszövés nagyon jó - de én mindenképpen más végkifejletet vártam volna tőle. Nem lett volna ezzel sem baj akkor, ha Jókai egyfajta lélektani regényt írva arra helyezi a hangsúlyt, hogy a pénzhez való viszony, miként teszi tönkre egy család kötelékeit. De ez messze nem egy lélektani-, hanem egy romantikus történet, ahol a nagy kavalkádban van a lelkiismeretes JÓ, és a sunyi ROSSZ, akik egy bizonyos szálon - a NŐ-n - kötődnek egymáshoz. Ilyen alapállásból én biztos másképp zártam volna le a történetet.
Kissé szokatlan volt a korábbi regényeihez képest ez a szomorkás vég, amit szerintem össze is csapott egy kissé jó öreg Móricz mester. Akik a gimnáziumi éveik alatt hanyagolták a kötelező olvasmányaikat - mert vagyunk így ezzel azért egy páran -, és csak most ismerkednének a magyar irodalom egyik legtermékenyebb írójának életművével, azok ne ezzel a kötettel kezdjenek! A fentebb említett Új földesúr kiváló lehet erre, de a Szegény gazdagok-nak majd csak középhaladó szinten tessék nekirugaszkodni!
Egyébként elég szegényes kereskedelmi politikára vall a kiadók és a terjesztők részéről, hogy a Fókusz Online, az Alexandra Online, és a BookLine oldalairól sem lehet megrendelni a kötetet. Na jó, ne legyünk igazságtalanok: utóbbin képregény formájában beszerezhető a történet... No comment.
