Ez is egyike (volt) azon köteteknek, amelyek az otthoni könyvespolcunkon pihentek, amióta csak az eszemet tudom. Mivel magyar szépirodalmi művet utoljára májusban olvastam, gondoltam, épp itt az ideje, hogy ismét nekiálljak egynek. Még élénken élt bennem a Két választás Magyarországon c. kisregény emléke, és lényegében emiatt döntöttem most is egy Mikszáth-kötet mellett. Egyáltalán nem bántam meg...
Finom humorral átszőtt, ízig-vérig klasszikus szépirodalmi munka A Noszty fiú esete Tóth Marival. Rendkívül választékos nyelvezete, és letisztult stílusa miatt öröm volt olvasni minden egyes bekezdését! Mivel nem vagyok történész, ezért nehéz megítélnem, hogy szatírikus regényében mennyire ad Mikszáth hű képet a kiegyezés utáni Magyarország társadalmi viszonyairól, de feltételezem, hogy - a címben szereplő konkrét esetettől most eltekintve - azok a késői arisztorkata, dzsentri és korai polgári attitűdök, amelyeket egy-egy karakter vagy család példáján keresztül bemutat, nagyjából helytállóak. Érdekessége a történetnek, hogy Jókai műveitől eltérően, nem egyszerűen a Jó és a Rossz küzdelmét írja le benne: árnyaltabbak a viszonyrendszerek, sokkal inkább az egyes társadalmi csoportok karakterisztikája jellemzi ezeket, semmint bizonyos magasztos eszmék melletti kiállás, vagy azokkal való szembeszegülés.
A valós alapokon nyugvó történet középpontjában egy házzassági konfliktus áll. Egyik oldalon a nagy múltú, viszonylag jó hírnévnek örvendő, ám az idők során elszegényedett Noszty családot találjuk; a másikon pedig az egyszeri szegénysorsból küzdelmes munkával Amerikában milliós vagyonra szert tett Tóthékat. Noszty-ék tipikus léhűtő dzsentrik: egy letűnt korszak képviselői, akik nem hajlandóak alkalmazkodni az új időkhöz. Egyre zsugorodó vagyonnal, de ugyanolyan hévvel próbálnak úri életet élni, mint korábban - ami persze nem megy. Tóthék az önerejükből felelmelkedett vagyonos polgárok: a családfő józanságának köszönhetően ugyanolyan alázattal élik meg jó sorsukat, mint azokat a napokat, amikor még semmijük sem volt. Korlátlan lehetőségeikhez képest mértéktartás, és - a kor magyar szokásaitól eltérően - fokozott társadalmi felelősségvállalás jellemzi őket.
Tóthék hajadon lányára kiveti hálóját a Noszty család házasodni kívánó Ferije, de kezdetben a fiúnál a hatalmas hozomány többet nyom a latba, mint maga a leendő ara. Noszty-ék szemszögéből a tét nem kicsi: a Tóth Marival járó mesés gazdagság az egész család újbóli felemelkedésének reményét jelenti, így nem csoda, ha a teljes rokonság vállvetve ügyködik azon, hogy Noszty Feri elnyerje Tóthék kegyeit. Közben Feri tényleg beleszeret a lányba, de korábbi (nő)ügyei a legrosszabbkor bosszulják meg magukat...
Külön erénye a műnek, hogy úgy tér ki Mikszáth benne bizonyos részletekre - mint például a megyei főispán megválasztására, vagy Tóth Mihály életútjára -, hogy ezek szerves részét képezik a történetnek, és nem forgácsolják szét azt. Ezek által válnak színesebbé az egyes karaterek, és érhetőbbé maga az egész korszak. Sokkal inkább ironikus társadalomkritika, mint habkönnyű romantikus leányregény - de ettől még ugyanolyan szórakoztató és olvasmányos kötet. Nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek!
