Az egész egy Word-dokumentummal kezdődött, aminek egyszerűen a következő nevet adtam: KÖNYVEK. Így, csupa nagy betűvel. Egy listát tartalmazott, szerzők szerinti bontásban, az egyes szerzőkön belül pedig ABC sorrendben a köteteikkel. Mármint azokkal, amiket elolvastam.
Mert hogy keresztényi alázat ide vagy oda, a hiúság azért ott mocorog az emberben. Ha olvasol - főleg ha sokat olvasol! - a szórakozáson túl egy idő után azért büszkeséggel is eltölt, hogy valami olyasmit csinálsz, amitől fejlődsz, amitől több leszel - és ami ma sajnos nem jellemző az emberek többségére.
Így a Word-dokumentum egyfajta "ego legyezgetés" is volt, hogy bármikor végiggörgethettem a listát, amely sok száz olvasással töltött óra eredményeként alakult ki, és bővült minden egyes frissen abszolvált kötettel. Alapvetően azonban praktikus okok miatt csináltam meg: egyszerűen tudni akartam, hogy kitől hány könyvet olvastam el. Rendszerezni szerettem volna az addigi olvasmányaimat, mert pár év után már voltak olyan kötetek, amikre kevésbé emlékeztem.
Már rég megvolt a blogom, amikor egy-két e-mail váltás után Natasha a figyelmembe ajánlotta a Molyt. Nem tudtam, miről van szó, de mivel úgy tűnt, Natasha úgy ismeri a könyves közösségi világot, mint a saját tenyerét, ezért jobbnak láttam regisztrálni: elvégre, ha ő mondja...
Az első - és számomra azóta is legfontosabb - funkciója az oldalnak, amit feltöltöttem tartalommal az olvasott könyvek listája volt. Az tette számomra különösen kedvessé ezt a honlapot, hogy míg a Word-dokumentumomban többnyire csak azon szerzők köteteit tartottam számon, akiktől sokat olvastam vagy nagyon nagy hatással volt rám a munkájuk, addig a Molyon lényegében minden addig elolvasott kötetre rátaláltam. Így majd' egyharmaddal bővült a korábbi listám, meg az egom is.
Hamar megszerettem a Kívánságlista funkciót is (amit én gyakorlatilag a Várólistámként használok), mert korábban nem egyszer előfordult már, hogy hallottam valamit egy-egy kötetről, ami felkeltette az érdeklődésemet, de később más könyvek miatt egyszerűen kikerült a látóteremből és elmerült a feledés homályába. Így azonban számon tudom tartani az összes lehetséges jövőbeli olvasmányomat, ütemezhetem őket, és meg tudom tervezni, hogy közülük melyeket mikor célszerű megvenni, ha épp nem a könyvtárazás mellett döntök.
Aranyat ér az Idézetek funkció is: évekig szenvedtem azzal, hogy amikor elolvastam egy-egy különösen jól megfogalmazott gondolatot, és kiírtam az épp kezem ügyébe kerülő papírcetlire, az rendre elkallódott. Emiatt egy idő után már nem is vettem a fáradtságot, hogy kiírjam az ezeket, hiszen hosszabb távon úgy sem volt értelme. A Molyon történt regisztrációm óta azonban e tekintetben is helyre állt a világ rendje: most már csak azt sajnálom igazán, hogy nem létezett már akkor is a portál, amikor elkezdtem olvasni, mivel így minden idézetem itt lenne, bármikor hozzáférhetően.
És akkor még egy szót sem írtam a Moly.hu közösségi életéről, az olvasással és könyvekkel kapcsolatos folyamatos hírszolgáltatásról, a kötetek értékelési lehetőségeiről, stb., stb., stb... Ennek a bejegyzésnek egyébként sem volt feladata, hogy bemutasson egy egész könyves közösségi portált, inkább csak a Molyig vezető utamat akartam leírni benne, és kedved adni hozzá mások számára az által, hogy sorra vettem, én miért szeretem ennyire ezt az oldalt. Könyvet forgató emberek számára rendkívül hasznos és szórakoztató honlap, így azt gondolom, minden irodalombarát előbb vagy utóbb fenn lesz rajta: de akkor már inkább előbb.
